Rendszerüzenet

Majdnem Mozart est

Majdnem Mozart est

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Rossini: Semiramis-nyitány
Mozart: A-dúr klarinétverseny, K. 622
Mozart: D-dúr („Prágai”) szimfónia, K. 504

Közreműködik:
Szitka Rudolf – klarinét
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel:
Kovács László

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

Majdnem Mozart est
2019. October 15., 19.30

Talán érdemes röviden elidőzni a hangverseny talányos címénél. Ugyanis nemcsak egy arányról van szó, miszerint két Mozart mellett egy Rossini az már majdnem Mozart est, hanem érdemes megvizsgálnunk a két szerző közt fennálló egyéb kapcsolatokat is. Talán elsőre Figaró alakja jut eszünkbe, aki feltétlen összekötő kapocs a két komponista között, lévén a Figaró házassága a Sevillai borbély történetének egyenes folytatása. Közös az is, hogy Mozart és Rossini egyaránt a zenei klasszika mesterei közé tartoztak, s bár előbbi osztráknak született, mégis éppoly jól ismerte a mediterrán életszemléletet és mentalitást, mint olasz kollégája. Mindkettőjüket egyformán jellemzi az áradó dallamosság, az erős színpadi érzék és a bravúros mesterségbeli tudás. Bár Mozartnak fájdalmasan rövid földi élet adatott, éppúgy kerek életművet hagyott hátra, mint Rossini, aki önkéntes hallgatással törte meg viszonylag hosszú életét. Mozart és Rossini darabjai tehát jól érzik magukat egymás mellett, bizonyára ez lesz majd a hallgatók véleménye is a koncert után.

A Rossini-nyitányok akár külön fejezetet képezhetnének a hangversenykalauzokban, tekintve, hogy jelentős részük önálló műsorszámként is megállja a helyét. Így van ez a Voltaire nyomán komponált, babiloni környezetben játszódó Semiramis című opera nyitányának esetében is. Terjedelmét, felépítését és zenei anyagát tekintve akár egy szimfónia nyitótétele is lehetne. Kétszeri lassú bevezetés után szonátaformában folytatódik a vonósok és fúvósok párbeszéde, melynek egyik hatásos eleme a hosszú, jellegzetes Rossini-crescendo alkalmazása is.

A klarinét különös szerepet játszik a mozarti életműben. Ez a viszonylag későn kialakult fafúvós hangszer a zeneszerzőt páratlan remekművek írására késztette. Természetesen hozzájárult ehhez a kiváló klarinétos Anton Stadler személye is, akinek Mozart  A-dúr versenyművét, illetve kvintettjét is ajánlotta. A szinte valószínűtlenül tökéletesnek tekinthető 622-es Köchel-számú versenymű a szerző életének utolsó évében született, a Varázsfuvola és a Requiem közelségében. Három tételének letisztult mélysége és egyszerűsége nemcsak a klarinétot emeli végérvényesen a szólóhangszer rangjára, hanem a klasszikát jellemző tartalmi és formai megfelelés tökéletes példája is. Molnár Jenő Antal szavaival: „a klarinétverseny… olyan, mint a fenségesből kiszűrt, tiszta párlata az életörömnek.”

Mozart életében Prágának igen fontos szerepe volt, Bécs mellett talán itt aratta legjelentősebb sikereit, és a Don Giovanni ősbemutatója is e városhoz kötődik. Az 522-es számú, D-dúr hangnemű szimfóniát Mozart még Bécsben vetette papírra, első nagysikerű előadására 1787 januárjában kerül sor immár Prágában. A pompás, vidám hangvételű szimfónia első tétele – hagyományos módon – lassú bevezetéssel veszi kezdetét, aztán szakítva az általános gyakorlattal Mozart ezúttal mellőzi a menüett tételt. Ily módon a szimfónia gyors-lassú-gyors tételrendje az olasz nyitányok felépítésére emlékeztet.

– baljos –

Szitka Rudolf

Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte Kovács Béla és Szatmári Zsolt növendékeként. 1994-ben a Bécs-Prága-Budapest Kamarazenei Versenyen II. díjat, szintén ez évben Trapaniban III. díjat, 1996-ban Párizsban I. díjat nyert a Nemzetközi Kamarazenei Versenyen a Concordia Fúvósötös tagjaként. 1996-ban első helyezett a Fiatal Klarinétművészek Versenyén Párizsban. 1993-tól 2011-ig a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja, 1999 és 2000 között a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar klarinétszólamának vezetője, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar művésze. 1997-től a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének klarinéttanára, majd a Fúvós Tanszék vezetője, főiskolai docens. 2013-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát. 2009-ben és 2017-ben a Budapesti Fesztiválzenekar Végh Sándor Versenyének győztese. 2010-ben szólistaként lépett fel a Haydn–Mozart Plusz sorozatban a BFZ kíséretével. 2011-ben a Schubert-maratonon szólistája a MÁV Szimfonikus Zenekar élén.

További híreink

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

A(z) Kodály Kórus Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.